Hódmezővásárhely télen

1 millió gyufaszál2016. szeptember 9., péntek
a A

Biztosan próbálkoztak már gyufaszálakból kockát készíteni. Nem nagy dolog, de több, mint 1 órát vesz igénybe az ügyesebbeknek is. Nos, a kockánál sokkal nagyobb, szebb munkákat lehet megtekinteni a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ emeleti kiállító részében.

A BMFK-ban egy hétig látható a gyufaszálakból készült építmények néhány darabja. A csodálatos munkák elgondolkoztatják az embert, honnan hová jutottunk.

A gyufa történetéről:

Mikor előveszünk a zsebünkből egy doboz gyufát, kiveszünk belőle egy szálat és azt meggyújtjuk, aligha gondolunk arra, hogy az emberiség jólétének és kényelmének milyen fontos eszközét tartjuk a kezünkben. Mielőtt a foszfor ismertté vált és forgalomba került, a tűzszerszámokat nagyon különböző módon állították elő. Az első tűz valószínűleg véletlenül keletkezett, az ősember ezt előbb istenítette, majd úgy terjedt szét, hogy azok az emberek, akik elég bátrak voltak hozzányúltak és tovább adták.

A tűzgerjesztés legrégibb módja a fának a dörzsölése. Egy hegyezett kemény fadarabot puha fába faragott mélyedésben addig forgattak, amíg lángra lobbant. Ehhez a tűzgerjesztési módszerhez nagy kitartás kellett. A tizennegyedik században egy új eljárás érvényesül. Kovával és acéllal szikrát csiholtak, melyet jól kiszárított taplóval fogtak fel, míg a tapló lángra kapott. Ezt az új készüléket már puskákon is lehetett alkalmazni, így használhatóvá vált a puskapor is.

A kova, acél és tapló tűzgyújtószerszámokkal kellett beérje az emberiség egészen a tizenkilencedik század elejéig.

A foszfor öngyulladását még régebb ismerték, mégis csak 1780 körül jelenik meg Franciaországban a "foszforos gyertya", illetve 1779-ben az olasz L. Peil javaslatára a "torinói gyertya". Ezek tulajdonképpen Boyle foszforral impregnált papírcsíkjainak régebbi, de elfelejtett elvét elevenítették fel. A foszfort egy papírcsík vagy viaszos bél egyik végére vitték fel, s a levegőtől úgy zárták el, hogy a papírt beforrasztották egy üvegcsövecskébe. Az üvegcső feltörése és a papírszeletke kiemelése után a foszfor levegővel érintkezett és öngyulladás révén a papírt is meggyújtotta.

A mártógyufát Scheele megfigyeléseiből kiindulva 1805-ben Chancel francia vegyész találta fel. Kálium-klorát és cukor keverékéből készített gyújtófejet a kis fácskák végére, amelyeket kénsavval nedvesített, azbesztet tartalmazó edénybe kellett mártani, hogy meggyulladjon.

A gyufa népszerűségét Irinyi Jánosnak köszönhetjük, aki 1837. február 3-án szabadalmaztatta találmányát (dörzsölőgyújtók feltalálása). Először kálium-klorát tartalmú anyagokkal kísérleteztek, de ezek heves robbanással gyulladtak meg, ezért más alapanyagok után kutattak. 1825-ben John Walker gyógyszerész foszfor, keményítő és antimon-szulfid használatával gyártott gyújtót. 1832-ben kerültek forgalomba az ún. Congreve-féle gyújtók, amelyeknek gyulladófejük egy rész kálium-klorátból és két rész kénantimonból készültek.

A fehér foszforgyújtók azonban csakhamar jobban elterjedtek, mert könnyebben meggyújthatók: míg a kén csak 260°C-n gyúl meg, a foszfor gyulladási hőmérséklete csak 60°C. Ezeknek a gyújtóknak a feltalálásában Irinyi János magyar vegyésznek is fontos szerepe volt.

Maga Irinyi nem sokra becsülte találmányát, de 1839-ben Budapestre visszaérkezvén gyufagyárat alapított.

Talán már ekkor építettek gyufaszálakból maketteket, de egy biztos, aki művészi szintre emelte az nem más, mint Patrick Acton aki már gyerekkorában is sokszor dolgozott fával. Még ifjú korában a tv-ben látta a gyufaszálművészről szóló műsort. Ezután kapott kedvet a gyufamodellek építéséhez. Mivel modelljeit a gyúlékony gyufafejek eltávolításával készítette, jelentős időt kellett fordítani ezek megfelelő lecsiszolására. Idővel a makettekre szánt munkaórákat nagy mértékben tudta csökkentette azáltal, hogy az Ohio Blue Tip Company olyan gyufaszálakat bocsájtott rendelkezésére, melyek fej nélküliek voltak.

Első igazi nagy munkáinak egyike a USS Constitution, az amerikai polgárháború vitorlás hadihajója volt. Munkái között megtalálható például az amerikai Fehér Ház, és a NASA űrsiklója is. A nagyobb művek rendkívüli türelmet és kitartást igényelnek, mert akár több évig is készülhetnek. Mára Patrick Acton több, mint 60 tökéletesen kivitelezett gyufaszálból készített modellt épített meg. Minden munkája legalább 400.000 vagy 600.000 gyufaszálból készült, és megépítésük 2-3 évet vett igénybe.

Nos, nem Acton munkáit láhathatják, de a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ első emeltén, de állíthatom, hogy a kiállított munkák legalább olyan szépek, érdekesek, mint Actoné. Érdemes megtekinteni! Még a szeptember 16-ig lehet megtekinteni!

(forrás:  http://www.erdekesvilag.hu/elkepeszto-makettek-gyufaszalakbol/, 1 millió gyufaszál: http://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/2016/02/08/tobb-mint-1-millio-gyufaszalbol-keszult-a-repulo-mozdony/,

Kapcsolódó képgaléria:
Látogatók száma: 1418556

Eseménynaptár

«2019-08»
H K SZE CS P SZO V    12345678910111213141516171819202122232425262728293031
Keresés:

Városi mobilapp

Elindul Hódmezővásárhely mobil applikaciója

Tárhely szolgáltató

World Web Data Kft.
1043 Budapest, Árpád út 56. I. em. 2.

Adószám: 23701764-2-41
Cégjegyzék szám: 01-09-293552

 

Kapcsolat:
e-mail: info@sas.hu
telefon: 06/20/555-2062
https://sas.hu